A Magyar Kultúra Napja

Szatmárcsekén

Abban a faluban, ahol 1823. Január 22-én Kölcsey Ferenc megírta a Himnuszt.

2010. január 17-én vasárnap 11.00 órakor

Az ünnepség a Református templomban kezdõdik, ahol

Ökumenikus Istentisztelet keretében igét hirdet:

Kocsis Fülöp

Görög-katolikus püspök és

Bölcskei Gusztáv

Református püspök, közremûködik:

Csorba Gergõ

orgonamûvész

Sólyom László

a Magyar Köztársaság elnöke az esemény díszvendége!

A Magyar Kultúra Napjáról

Jankovics Marcell

Kossuth-díjas filmrendezõ emlékezik meg.

Aki a Kölcsey Társaság emlékplakettjét kapja ebbõl az alkalomból.

Csíkos Sándor

Jászai Mari-díjas színmûvész mondja el a Himnuszt, majd

A fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar

és a mátészalkai Zenebarátok Kórusa énekel, vezényel

Balogh Ferencné

Az istentisztelet után a szatmárcsekei, csónakos fejfás mûemléki védettségû

Református temetõben

a résztvevõk megkoszorúzzák

Kölcsey Ferenc

síremlékét

Talán valóban itt keltek át a Tiszán a honfoglalók, s talán tényleg csetlettek-botlottak a homokos, iszapos magas partoldalon, ahogyan a hely adottságaiból és a történetbõl a nyelvészek egy része eredezteti Cseke településnevét, de hogy aztán tartósan megvetették itt a lábukat õseink, azt a tatárjárás idején megerõsített palánkvár emlékezete is hirdeti.

A Kölcsey család 1361-tõl ismert e tájon Nagy Lajos király jóvoltából birtokosai a vidéknek, s az ifjúkori betegsége, s szülei korai elvesztése miatt csendes visszahúzódó természetû kései leszármazott, Kölcsey Ferenc sokat olvasó, érzékeny, európai mûveltséget fölhalmozó, a világ dolgaiban jártas emberré serdül. A tanulóévek után a hivatali, a közéleti és az irodalmi vállalások miatt sokat utazik, kiterjedt levelezést folytat a kor jeleseivel, a helyi politikában készül az országos ügyek intézésére. Szerény vagyoni helyzete miatt mindig rendkívül alapos, gondos, helyes elképzelésekkel bíró gazdálkodó.

Kölcsey Ferenc ezt a szatmári magyar nyelvet beszélte, s érlelte költészetté, de a modern magyar jogtudomány, közigazgatás és parlamentarizmus is neki köszönheti tudományos igényességû fogalmi rendszerét. Beszédei, tanulmányai, elemzései a mai napig hiteles és megkerülhetetlen tételei a közügyeket önzetlenül vállaló, lehetetlen nem ismerõ erkölcsi alapon politizáló értelmiségi magatartásnak. Innen Szatmárcsekérõl, az aprócska faluból lett egyszerre Wesselényi és Széchenyi bizalmasa, a reformtörekvések meghatározó vezetõje, kiváló jogtudós és jelentõs költõ.