header

  • images/szatmarcseke_slide/slide01.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide02.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide03.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide04.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide05.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide06.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide07.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide08.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide09.png

A község bemutatása

Szatmárcseke az ország leg észak-keletibb csücskében fekszik. A táj szépségét éppen hátránya adja, mivel nehezen megközelíthetõ, és iparilag fejletlen, semmilyen nagyüzem, gyár nincs a közelben. A történelmi, irodalmi nevezetességeinken túlmenõen a Tisza, és az itt élõk vendégszeretete vonza az idelátogatókat. A vendégeket többféle szálláslehetõség várja, pl. a Kölcsey Ferenc Kulturális és Turisztikai Központ elnevezéssel 50 férõhelyes szálloda, ahol - a Pince Csárdában - lehet étkezni is. Speciális szatmári ételeket kínálnak (kötött leves, szatmári tepsis hús, tengerikásás töltöttkáposzta). A falusi turizmust kedvelõk számára magánszálláshelyek is találhatók. A turisták - igényük szerint - többféle kertes ház között választhatnak (zárt udvarokkal, udvaron is sátorozási lehetõséggel, biztonságos parkolással). A diákok olcsó szállást találhatnak nyáron az Általános Iskolában. Közvetlenül a Tisza-parton színvonalas kemping -büfékkel, zuhanyzóval - várja a természeti értékekre kíváncsi turistákat, a pihenni, fürödni vágyókat, hiszen a Tisza vize a környéken itt a legtisztább. Gasztronómiai értékeink megõrzése céljából több állandó rendezvényt indítottunk el. Évente megrendezésre kerül a Nemzetközi Szilvalekvárfõzõ verseny, valamint a Cinkepuliszka-fõzõ verseny, amelyekre - neves közéleti személyiségek mellett - egyre több érdeklõdõ látogat el községünkbe. 1994. január 22-én, Országzászló avatásával a település hivatalosan is az ország keleti kapuja, illetve történelmi, kulturális turisztikai központja lett. Ennek szellemében minden év január 22-ét megelõzõ vasárnap országos szintû, - koszorúzással egybekötött - Kultúra Napi ünnepséget szervezünk a Kölcsey Társasággal közösen. Helyi szintû események: karácsonyi ünnepség, Öregek Napja, szüreti bál, sport bál. Említésre méltóak a helyi I.-II. osztályú futballcsapatok, akik csoportjukban sokszor elokelõ helyezést érnek el. Környékünkön megismerték a szatmárcsekei zenekart, énekkart, mazsorett- és tánccsoportot, érdemeik elismerését mutatja, hogy sok felkérésnek tesznek eleget. Az itt élõk összekovácsolódását mutatja az is, hogy többféle megmérettetésre is benevezünk: Magyarország legerõsebb faluja verseny, "Virágos Magyarországért" elnevezésû verseny, Aratóverseny.

 

kep2

kep3
kep4
Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 24-én halt meg Szatmárcsekén. Sírja sokáig jeltelen volt, 1854-ben készítették el az elsõ síremlékét, Gerenday Antal mûhelyében. A derékban ketté tört, klasszicista stílusú oszlopot a Bach-rendszer csak 1856-ban engedte felállítani. Ez a síremlék 1938-ig a református temetõben volt, ekkor átkerült a Mûvelõdési Ház udvarára. A költõ sírhelyére a jelenlegi síremléket 1938-ban, halálának 100. évfordulójára emelték. Ez hasáb alakú, talpazaton álló urna, hat pálmaleveles oszlop veszi körül, amely hatszög alakban tört erõteljes párkány hord. A klasszicista stílusú síremléket, szintén a Gerenday Testvérek nevet viselõ sírkõgyár készítette. A késõbb felújított emlékmûvet 2001. augusztus 16-án Mádl Ferenc - a Magyar Köztársaság elnöke - avatta fel. A Berky Nándor alkotta mellszobor 1958-ban került felállításra, amely jelenleg Kölcsey nevét viselõ Általános Iskola udvarán áll. A korábbi Kölcsey-kúria helyén épül a Mûvelõdési Ház, elõterében a költõ egész alakos szobrával, melyet 1973-ban a Himnusz megírásának 150. évfordulójára Marton László alkotott. Csete György a Himnusznak állított emlékmûvet 1994-ben, melyet az idelátogatók a Református temetõ mellett láthatnak. A Református temetõ 1973-ban védetté lett nyilvánítva. A fekete fejfák csónakra, emberi profilra emlékeztetõ kiképzése egyedülálló: csónak alakú, illetve emberarcú fejfák. Ennek a formának az eredetét egyes kutatók azzal magyarázzák, hogy a halál képzete szinte õsidõktõl fogva utazással társul. A helyi hagyomány szerint a múlt században egy vízbe fúlt legény sírjára állították elõször a csónakfát. A víz, mint éltetõ elem, az ember és a csónak - mellyel a mindennapi élelmet keresi - együtt jelentették az életet, de együtt hordozták a halált is. E hagyomány szerint az élet és a halál együtt testesül meg e fejfákon. Az egyforma sírjelek az életbeni különbség után, a halál utáni egyformaságot is tükrözik. Az õsidõkre visszanyúló eredetnek leginkább az mond ellent, hogy fejfát csak a reformátusok állítanak. A temetõ nemzeti zarándokhely is.


A település fekvése

kep5 l

Szatmárcseke a Felsõ-Tisza vidékén fekszik, a Szatmári-síkság észak-keleti részén. Minden oldalról folyóvíz veszi körül. Északon és észak-nyugaton a Tisza, keleten a Túr-csatorna, délen pedig a Túr folyó. A legközelebbi város a 18 km-re lévõ Fehérgyarmat, amit csak közúton lehet elérni. A 88 km-re lévõ megyeszékhely - Nyíregyháza - közúton, és Fehérgyarmattól vasúton is elérhetõ.

 

 

A település mezőgazdasági adatai

Növénytermesztés

A táj termesztett gabona- és takarmánynövényei: árpa, vörös here, kukorica, õszi búza, napraforgó. Gyümölcstermésünk jelentõs részét az alma (fõleg a hagyományos fajták: Idared, Jonathan, Starking), és a szilva (Berbencei, Nem tudom szilva) alkotja. Az utóbbi években jó néhány új gyümölcsöst telepítettek (dió, szilva, bodza újabb fajtájú almák). A község belterületén 45 ha szántó, 83 ha kert, és 8 ha gyümölcsös mûvelési ágú földterület van. A külterületen 2210 ha szántó, 70 ha gyümölcsös található.

Állattenyésztés

A településen az ismert háziállatok honosak: baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, ló. A baromfi, a sertés, a ló házaknál található, a szarvasmarha, és a juh pedig külterületi tanyákon, magántulajdonban és mezõgazdasági vállalkozás keretében.

A címer

cimer

Cseke 1789 Helység: a pecsét köriratát kettõs körû poncolt díszítés övezi. A köriratot 3 hatágú csillag osztja meg. A zárt pecsétmezõben vízben úszó csónakban két, egymással szemben ülõ férfialak evez, fölöttük félhold és két hatágú csillag.

 

 

 

 

 

 

Történelem

 

A település nevének keletkezésével kapcsolatban többféle hagyomány van, a legismertebb szerint: a honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán, a csetlésből lett Cseke. Mai nevét 1908-tól használják. Első írásos emlékek még II. Béla király idejéből valók. A király által kiadott oklevél, mely a Cégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyokat rendezte, említi először Csekét. Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a Tisza szegletében, és az itt épített palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. E palánkvár IV. Béla király idejéig fennállott, hiszen IV. Béla a tatárjárás után elrendelte e vár megerősítését. A későbbiek folyamán a vár hadászati jelentősége fokozatosan csökkent, hiszen a Tisza jobb partján mindenütt kővárak emelkedtek. A Kölcsey-család neve már 1361-ben ismert volt, mivel ekkor adta birtokukba végleg ezt a vidéket Nagy Lajos király. Kölcsey Ferenc 1823. január 23-án itt írta meg a Himnuszt. Költészetének nyelvezete itt fejlődött ki, és ebben a kis szatmári faluban lett igazán költő.

 

protech logouj© 2007 - 2012  Minden jog fenntartva.