A Magyar Kultúra Napja Szatmárcsekén 2015. január 18.

A korabeli kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én Szatmárcsekén fejezte be a később nemzeti imánkká váló Himnusz megírását. E jeles dátum 1989 óta számít a Magyar Kultúra Napjának, a községünkben pedig 1994 óta emlékeznek meg a valaha élt leghíresebb csekei polgár érdemeiről.

Az évfordulót megelőző vasárnapon most is legalább fél ezren látogattak el a nemrég felújításon átesett szatmárcsekei református templomba, ahol ökumenikus istentisztelettel adóztak a Himnusz születésének bölcsőjénél. Tiba Zsolt, szatmárcsekei református lelkipásztor apostoli köszöntőjében hálát adott azokért a művészekért, költőkért és közéleti személyekért, akik az elmúlt több mint két évtized alatt elfogadták a felkérést, és a helyiekkel együtt méltatták Kölcsey gazdag örökségét. Szalay Kont, református esperes példaértékűnek nevezte, hogy ezen az eseményen különböző vallású, és felekezetű emberek közösen tudnak együtt ünnepelni, és emlékezni nagy elődeinkre.

Igehirdetésében Kiss-Rigó László, római katolikus püspök arról beszélt, „hogy a valódi, igazi kultúra áldása az, hogy egy nemzetet igazi közösséggé tud formálni és nemesíteni. – Aki a valódi kultúrát keresi és szolgálja, az valójában az evangéliumot is keresi és szolgálja ez által – hangzott el többek között az igehirdetésben.

Ezt követően dr. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igehirdetése következett, aki János evangéliuma 6. részének 16-21. verséből vett igeszakasszal, Jézusnak a tengeren járásáról szóló történettel tolmácsolta Isten üzenetét. Mint mondta, amikor mi, keresztyének kultúráról beszélünk, akkor arról is érdemes elgondolkodni, hogy mi az a bibliás kultúra, amit igazából csak a csendben tudunk eljuttatni az Istenhez. – A mi nagy elődeink igazából megmagyarosították azokat a felbecsülhetetlen értékeket, amelyek századok óta az egységes világegyetemet is szolgálják – mondta igehirdetése végén.

A korábbi évekhez hasonlóan, ismét elzarándokolt az ünnepi istentiszteletre a világhírű orgonaművész, Varnus Xavér. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével kitűntetett orgonaművész kísérete mellett a résztvevők együtt énekelték el a magyar Himnuszt, majd Csíkos Sándor, Jászai Mari-díjas színművész előadásában a szószékről hangzott el nemzeti imánk teljes szövege.

A Kölcsey Társaság részéről Kasztovszky László titkár megemlékezésében és köszöntőjében arról beszélt, hogy 1994 óta ezen az ünnepen adják át a Kölcsey-emlékplakettet, amellyel egy olyan jeles alkotót tüntetnek ki, aki munkásságával, pályafutásával és műveivel tevékenyen hozzájárult az egyetemes magyar kultúra gyarapodásához. 2015-ben ezt a díjat Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész kapta, aki nemrég történt kéztörése miatt nem tudott jelen lenni az eseményen, így csak telefonösszeköttetésben tudott köszönetet mondani a szervezőknek, és elmondani, hogy mit jelent számára a Himnusz. Dr. Jánosi Zoltán, a Kölcsey Társaság elnöke laudációjában röviden ismertette a díjazott életútját, megemlítve a leghíresebb filmszerepeit és színházi alkotásait.

Az istentisztelet befejezéseként, Tóth Donát karnagy vezénylése mellett Kodály műveket adott elő a Debreceni Canto Armonico Énekegyüttes.

Ezt követően az ünneplő és megemlékező tömeg a református templom szomszédságában lévő és jellegzetes csónak alakú fejfáiról ismert református temetőbe, Kölcsey Ferenc síremlékéhez vonult, ahol az eseményen részt vevő szervezetek, pártok, önkormányzatok, intézmények helyezték el a kegyelet koszorúit Szatmárcseke leghíresebb polgárának síremlékénél.

Az áldásokban gazdag ünnepi alkalom a helyi kultúrházban megtartott szeretetvendégséggel zárult.

További képek a galériában...