header

  • images/szatmarcseke_slide/slide01.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide02.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide03.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide04.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide05.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide06.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide07.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide08.png
  • images/szatmarcseke_slide/slide09.png

Történelem

A település nevének keletkezésével kapcsolatban többféle hagyomány van, a legismertebb szerint: a honfoglaló magyarok átcsetlének a Tiszán, a csetlésből lett Cseke. Mai nevét 1908-tól használják. Első írásos emlékek még II. Béla király idejéből valók. A király által kiadott oklevél, mely a Cégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyokat rendezte, említi először Csekét. Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt, a Tisza szegletében, és az itt épített palánkvár évszázadokon át biztos menedéket nyújtott az itt élőknek. E palánkvár IV. Béla király idejéig fennállott, hiszen IV. Béla a tatárjárás után elrendelte e vár megerősítését. A későbbiek folyamán a vár hadászati jelentősége fokozatosan csökkent, hiszen a Tisza jobb partján mindenütt kővárak emelkedtek. A Kölcsey-család neve már 1361-ben ismert volt, mivel ekkor adta birtokukba végleg ezt a vidéket Nagy Lajos király. Kölcsey Ferenc 1823. január 23-án itt írta meg a Himnuszt. Költészetének nyelvezete itt fejlődött ki, és ebben a kis szatmári faluban lett igazán költő.

 

protech logouj© 2007 - 2012  Minden jog fenntartva.